www.suarhiv.co.rs
  Intézményünkről
Az iratkezelés története
Titkárság
Levéltári- és iratanyag levéltáron kívüli védelme
A levéltári anyag és a levéltári könyvtár használata
Aktualitások
Fényképgaléria
Kiállítások
Kiadványok
Letöltések
Munkatársak
Hasznos linkek
Közbeszerzés
Kapcsolat









Eddigi látogatóink száma:
42208


Támogatóink




Bejelentkezés
Intézményünkről

A Szabadkai Történelmi Levéltár egy olyan kultúrintézmény melynek feladata a levéltári anyag és gyűjtőterületéhez tartozó Szabadka, Topolya és Kishegyes községek irattári anyagának a védelme.

Tevékenységének kezdeteitől a mai napig a levéltár olyan intézménnyé fejlődött amely 484 fonddal és gyűjteménnyel rendelkezik, ami 6547 m levéltári anyagot tesz ki.

Az intézmény fejlődésével párhuzamosan növekedett a raktár- és irodahelyiségek mennyisége, a levéltári dolgozók szakképzettsége. Továbbra is igyekszik követni a szakmabeli korszerű, törvények által szervezett levéltári irányzatokat.

AZ INTÉZMÉNYRŐL

A Levéltar elnevezése:

Szabadkai Városi Állami Levéltár (1952-től)

Szabadkai Történelmi Levéltár (1964-től)

A Levéltár címe:

24000 Szabadka, Szabadság Tér 1/III

Felelős személy:

Stevan Mačković, igazgató

Kapcsolat:

024/524-033,

(faks. 524-033),

626-889

www.suarhiv.co.rs

A Levéltár alapítása:

A levéltári anyag védelmének szervezett védelme az 1751-es évre vezethető vissza. Ugyanis ebben az évben épül ki a város első városházája amelynek négy helyisége közül az egyiket a városi ügyvitel által keletkezett iratok raktározására szántak. A városi ügyvitel megszervezése 1743-tól, a katonai igazgatás után veszi kezdetét amikor a város törvényhatósági önállóságot és polgári közigazgatást nyer. Ettől az időtől kezdve folyamatosan követhető a városi ügyvitel a város különböző történelmi periódusain keresztül: Habsburgi Monarhia, Osztrák-Magyar Monarhia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Jugoszláv Királyság és így tovább egészen a XX. század hetvenes évekig. Ez a levéltári anyag tükrözi Szabadka lakósainak gazdasági, politikai és közművelődési viszonyait.

Az említett városházán kívül, Szabadkán a későbbi idők folyamán, ugyanezen a helyen még két városháza épült (1828 és 1910-ben). A Levéltár raktárhelyiségei ettől függetlenül folyamatosan a mai napig is a Városházában helyezkednek el.

A levéltári anyag szervezett védelméről és egy szervezett levéltári szolgálatról Szabadkán azonban csak a II. Világháború után lehet beszélni.

A levéltári anyag szervezett begyűjtése és védelme céljából az állami szervek ennek érdekében meghozzák az első előírásokat, szabályzatokat melyek később a Vajdaság Autonóm Tartomány Újvidék Város Végrehajtó Tanácsa Tanügyi részlegének 16800/1946 számú határozata alapján alapul fognak szolgálni Szabadka város és a Topolyai járás Levéltári Gyűjtőterület létesítéséhez. E határozat alapján Vajdaságban 9 regionális levéltár létesül: Újvidéken, Zomborban, Szabadkán, Zentán, Kikindán, Becskereken, Versecen, Pancsován és Sremska Mitrovicán. Ugyanez a határozat minden levértári központban vezetői állást lát elő.

A levéltári gyűjtőterületek 1949 elején levéltári központokká alakulnak. A Városi Népbizottság – Végrehajtó Bizottsága 1949.február 16-ki a levéltári központ irattárosának küldött átirata külön kihangsúlyozza, hogy Tanügyi Minisztériumi határozat nélkü a levéltári gyűjtőterületek nem kezelhetők intézményként.

A Városi Állami Levéltár mint önálló intézmény a Szerb Népköztársaság Tanügyi Minisztériumának 32355 számú és a Városi Népbizottság Végrehajtó Tanácsának 2173/1952 számú határozata alapján alakul meg.

A Szabadkai Járás Közgyűlése 05-7101/1964 számú határozata alapján pedig az intézmény 1964-ben a Szabadkai Történelmi Levéltár elnevezést kapja. Az alapító jogait és kötelezettségeit abban az időben a Járási Népbizottság, vagyis a Szabadkai Járási Képviselő-Testület gyakorolja.

Jelentős dátumok:

- 1946-ban megalakul Szabadka város és Topolyai Járás levéltári gyűjtőterülete;

- 1947.július 16-án kinevezik a levéltári gyűjtőterület vezetőjét;

- 1949 elején a levéltári gyűjtőterület levéltári központtá alakul;

- 1952-ben megalakul önálló intézményként a Városi Állami Levéltár;

- 1964-ben az intézmény a Szabadkai Történelmi Levéltár elnevezést kapja.

Alapítási dokumentum:

A Szerb Népköztársaság Tanügyi Minisztériumának 32355 számú és ez alapján a Városi Népbizottság Végrehajtó Tanácsának 2173/1952 számú határozata.

Első igazgató:

Emil Vojnović

FONDOK ÉS GYŰJTEMÉNYEK TÖRTÉNETE

Legfontosabb fondok az alapítás idejéből:

A Magisztrátus iratanyaga 1743-1918, királyi biztosok, Szabadka város és Bajmok, Sándor faluk Úriszékei, Tanfelügyelőség levéltári anyaga.

Folyamatosan a városi ügykezelést 1743-tól kezdve kisérhetjük . Ebben az évben a város a katonai hatóságtól teljesen fel lett mentve, Mária Terézia királynő által kiadott privilégiummal szabadalmazott mezővárossá emeltetett és nevét Szent Máriára változtatta. Szabadka szabad királyi város periódusából (1779-1849) fennmaradt a Szabadka szabad királyi város Magisztrátusa elnevezésű fond. A városi ügyvitelt megszakítás nélkül kísérhetjük tovább Szabadka Város Polgármesteri Hivatalának (1850-1860) és Szabadka szabad királyi város tanácsa (1861-1918) című fondok iratain keresztül.

A későbbi idők folyamán átvett különleges jelentőségű fondok és gyűjtemények:

Városi Elöljáróság 1919-1941, Városi Népbizottság 1945-1954, bíróságok és az Árvaszék iratai, elemi iskolák anyakönyvei, különböző egyesületek iratai stb.

A levéltári anyag összmennyisége:

2011. év végi adatok szerint a Levéltár 484 fonddal és gyűjteménnyel rendelkezik, abból 392 rendezett és 92 rendezetlen és 6547 folyómétert tesz ki. A levéltári anyag levéltáron kívüli védelme Szabadka, Topolya és Kishegyes területén 851 irattárat foglal magába.

A levéltári anyag megőrzöttsége:

megőrzött

A levéltári anyag évköre:

1658 – 2006/2008. A legrégibb eredeti dokumentum Szenczy család címeres nemeslevele 1658-ból. A Tiszai határőrvidék periódusából tíz dokumentum van megőrizve. A Zentai csata után 1697-ben Szabadka a Tiszai határőrvidékhez lett csatolva.

A Szabadkai Levéltár iratanyaga tehát a 17. század közepétől a mai napokig terjed és tanuvallomása Szabadka és környéke lakosainak életéről. A levéltári anyagot többféle formáit és fajtáit őrzi a Levéltár: okmányok (oklevelek és diplomák), kéziratos könyvek (iktatók, mutatók stb.), segédkönyvekhez tartozó iratok, ismert családok és egyének hagyatéki iratai, térképek, nyomtatványok, fényképek, audio-vizuális és digitalizált formában megjelentetett levéltári anyag. Legtöbb a szerb nyelven majd magyar, német, latin és horvát nyelveken írt iratanyag. A levéltári fondok és gyűjtemények a következő csoportokba vannak felosztva: állami szervek, intézmények, szervezetek és egyéb közfeladatot ellátó szervek, jogszolgáltatási szervek, kulturális, tudományos, oktatási intézmények és szervek, társadalmi-politikai szervezetek, társulatok, testületek, családi és személyi fondok.

A Szabadkai Levéltár iratanyaga tehát a 17. század közepétől a mai napokig terjed és tanuvallomása Szabadka és környéke lakosainak életéről. A levéltári anyagot többféle formáit és fajtáit őrzi a Levéltár: okmányok (oklevelek és diplomák), kéziratos könyvek (iktatók, mutatók stb.), segédkönyvekhez tartozó iratok, ismert családok és egyének hagyatéki iratai, térképek, nyomtatványok, fényképek, audio-vizuális és digitalizált formában megjelentetett levéltári anyag. Legtöbb a szerb nyelven majd magyar, német, latin és horvát nyelveken írt iratanyag. A levéltári fondok és gyűjtemények a következő csoportokba vannak felosztva: állami szervek, intézmények, szervezetek és egyéb közfeladatot ellátó szervek, jogszolgáltatási szervek, kulturális, tudományos, oktatási intézmények és szervek, társadalmi-politikai szervezetek, társulatok, testületek, családi és személyi fondok.

Különleges jelentőségük miatt ezen fondok iratainak használata a kutatók által is a leggyakoribb.

Raktárak összterülete 2805,9 m²:

1.) a Levéltár székhelyének épülete (a Városháza III. és IV. emeletén) 1371,71 m²

2.) raktár Szabadkán (a Bíróság épületének alagsora), Zentai út 1. – 227,50 m²

3.) raktár Szabadkán (épület része- I.,II. és III.emelet), Matija Gupca u. – 506, 37 m²

4.) épület Topolyán (földszintes raktárhelyiség), Bajsai út 21. – 144 m²

5.) 3 óvóhely Szabadkán – 484,71 m²

A Levéltár épületének története

A Levéltár helyiségeinek története:

1948. év végén a Levéltár csak egy kis helyiséggel rendelkezett a városi Múzeum épületében, 1949-ben pedig kettővel az Engels utcában Szabadkán. 1950 végén a Levéltári Központ részére11 helyiséget biztosítanak a Népbizottság épületében (a Városháza akkori elnevezése), ahol a mai napig is elhelyezkedik. A többi raktárhelyiséget, a Levéltár fokozatosan kapja. 1982-ben a Bíróság szuterenjét, 1988-ban Topolyán, 2005-ben a Matija Gupca utcai épület 3 emeletét és 2008-ban a 3 óvóhelyet.

A Levéltár épületének története: A Szabadkai Történelmi Levéltár a város harmadik, 1908-1912 között épült Városházájában helyezkedik el. Az épület a két előző városháza helyén épült Komor Marcel és Jakab Dezső budapesti építészmérnökök tervrajzai alapján. A földszintet a vendéglátóipari és kereskedelmi üzletek ,a második és harmadik emeletet pedig úgy mint a múltban is, a városi adminisztráció helyiségei foglalják el. A néhai rendőrség és vizsgálati fogság helyiségeiben pedig a harmadik emelet részében a Történelmi Levéltár és annak raktárhelyiségei helyezkednek el. A Városháza a magyar szecesszió stílusában épült, legimpozánsabbak a díszbejárat és az első emeleten elhelyezkedő dísztermek. A Városháza tornya 76 m magas és hasonlít a Tirgu Mures (Románia) ugyanezen építészmérnökök által tervezett közigazgatási palotajának a tornyához. Idővel a szabadkai Városháza tornya a város ismertetőjele lett melyről a legkülönbözőbb publikációk is írnak. Az órával ellátott torony a város minden részéből látható.

A Városháza egy időben a város Kultúrotthonaként szerepelt, míg a közigazgatási szervek egy másik épületben, közismert néven az Új városházában kaptak helyet. Későbbi idők folyamán a városi közigazgatás visszakerül a Városháza épületébe amely már egy évszázadon keresztül a város szimbólumát képezi.

A LEVÉLTÁR SZERVEZETE

Közszolgálat:

- Ügyfélszolgálat, titkárság, számvevőség

- A levéltári és irattári anyag védelme

- A levéltári anyag rendezése

- Tájékoztató és adattári központ

A levéltári és irattári anyag védelme:

– a Levéltár illetőségi körébe 851 irattár tartozik (37084,25 ifm. iratanyaggal), az intézményen belül pedig 484 fond (6 547 ifm. levéltári anyaggal) van nyilvántartva.

Ügyfélszolgálat, levéltárlátogatás:

– 2010-ben 821 ügyfél és 141 kutató (120 hazai, 21 külföldi) kereste fel a Levéltárat. A kutatók ebben az évben 1120 könyvet, 190 iratdobozt, 1001 tárgyat, 44 térképet, 42 fóliát használtak. A levéltári könyvtárat 34 kutató használta.

MUNKATÁRSAK:

A Fő Végrehajtó Tanács 1946.november 2-án kelt jelentése rendezi a Vajdaság területén létező múzeumokban, levéltárakban és könyvtárakban dolgozó munkatársak számát. A Szabadkai Levéltárban őrzött levéltári anyaghoz mérten a város egy levéltárost kap aki egyben az intézmény vezetője is lett. A jelentés szerint a foglalkoztatottak munkaviszonya lehetett állandó, honoráris vagy önkéntes alapú. Az első irattáros Blaško Vojnić volt. 1947.július 16-án kijelölik Szabadka városa és a Szabadkai és Topolyai járások gyűjtőterületének első vezetőjévé.

1948.január 1-től július 11-ig Prokesch Mihály volt a Levéltár igazgatója, önkéntes alapon. Később Ivan Rudić lesz a gyűjtőterület irattárosa majd vezetője. Mint vezető személyiség, részt vesz levéltári összejöveteleken és levéltári tanfolyamokon Belgrádban és Dubrovnikban.

1951.november 28-án Emil Vojnović kerül a Levéltár élére és ettől az időtől kezdve növekszik a levéltári dolgozók száma is. Levéltárosok generációinak köszönhetjük azt a lehetőséget, hogy a levéltári anyag hozzáférhetővé vált a nyilvánosságnak.

A Szabadkai Történelmi Levéltár ma 21 munkatársat foglalkoztat.

A Levéltár igazgatói:

- Blaško Vojnić (a Városi Könyvtár vezetője és egyben a levéltári szolgálat szervezője 1947.)

- Prokesch Mihály (1947)

- Ivan Rudić (1949-1951)

- Emil Vojnović (1951-1973)

- Andrija Horovic (1973-1974)

- Pálinkás József (1974-1975)

- Andrija Horovic (1976)

- Smilja Prijić, ügyvezető igazgató (1976-1977)

- Milan Dubajić (1977-1993)

- Zoran Veljanović (1994-2001)

- Stevan Mačković (2001- )

Kiemelkedő levéltárosok:

- dr Emil Vojnović

- Gašpar Ulmer

- mr Dobos János

- Magyar László

 
 
www.suarhiv.co.rs  © 2011 / design: Hézső Zsolt